Posted by: Dr. Laki Gábor
in Pénzügy on jan. 02, 2012
Mára már mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy a világszerte egyre nagyobb, majd 2008-ban tetőző gazdasági válságon nemhogy nem vagyunk túl, hamarosan még inkább szenvedői leszünk. Ezt sokan felismerve kezdték el hangoztatni, hogy a bombabiztos befektetési formák (bankbetét, állampapír) ideje lejárt, ugyanis mára az állami kezességvállalás az egyik leggyengébb kezességi forma világszerte, miután hosszú hónapok óta az „euró zóna” tagállamai immár nem csupán Görögország, Portugália, Olaszország vagy Írország államcsődjének elkerüléséért, hanem magának az eurónak a megmaradásért küzdenek.
Emellett ma már az is bizonyos, hogy a már megszerezett személyes értékek (így pl. megtakarítások vagy vagyonok) megőrzését mindenkinek alapvetően magának kell megoldania –, hiszen nem vagy csak részlegesen számíthat az államra. Ennek a fejlett országokban a legelterjedtebb módszere kezdetben a nemesfémekbe (arany, ezüst, platina) való befektetés volt. A jól hangzó reklámok és az égbeszökő eladási árak mellett e termékek tőzsdei ára mára korántsem azt a biztos befektetés képét mutatja, mint ahogy azt sokan még a mai napig is állítják, sőt mára egy olyan mesterségesen túlárazott piac alakult ki, amely egyre bizonytalanabb befektetési lehetőségnek tűnik világszerte. Ezt a gyors felfutást követte az egyéb ritka fémekbe (pl. iridium) történő befektetések kiajánlásának hulláma, amely a kezdeti „nagy üzlet” képet mára igencsak megingatta.
De milyen befektetési formát lehet akkor választani, ha a válságban minden ennyire bizonytalan?
Posted by: Dr. Laki Gábor
in Fenntarthatóság, mezőgazdaság on ápr. 17, 2011
Tagged in:
vidéki térségek ,
vidékfejlesztés ,
vidék ,
város ,
társadalmi jólét ,
politika ,
Közös Agrárpolitika ,
iparszerű mezőgazdaság ,
innováció ,
információs technológia ,
föld ,
Európai Unió ,
CAP
„... semmi sem borzalmasabb az egész emberi tudásban, mint egy rossz terv hatékony kidolgozása!” (Mike Pedler)
Az információs technológiában (IT) bekövetkezett forradalmi változások egyfajta széles tárházát lehetne felhasználni a vidéki térségek újraélesztéséhez, valamint az emberek azon törekvéseihez, hogy jobb életminőséget és sokkal harmonikusabb kapcsolatot alakítsanak ki a városi központok és a vidéki térségek között. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a város-vidék megváltozott kapcsolatát, rövid történeti áttekintésen keresztül fel kell vázolni, melyek ennek az átalakulásnak főbb folyamatai, jellemzői, valamint meghatározó elemei.
