Mára már mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy a világszerte egyre nagyobb, majd 2008-ban tetőző gazdasági válságon nemhogy nem vagyunk túl, hamarosan még inkább szenvedői leszünk. Ezt sokan felismerve kezdték el hangoztatni, hogy a bombabiztos befektetési formák (bankbetét, állampapír) ideje lejárt, ugyanis mára az állami kezességvállalás az egyik leggyengébb kezességi forma világszerte, miután hosszú hónapok óta az „euró zóna” tagállamai immár nem csupán Görögország, Portugália, Olaszország vagy Írország államcsődjének elkerüléséért, hanem magának az eurónak a megmaradásért küzdenek.

Emellett ma már az is bizonyos, hogy a már megszerezett személyes értékek (így pl. megtakarítások vagy vagyonok) megőrzését mindenkinek alapvetően magának kell megoldania –, hiszen nem vagy csak részlegesen számíthat az államra. Ennek a fejlett országokban a legelterjedtebb módszere kezdetben a nemesfémekbe (arany, ezüst, platina) való befektetés volt. A jól hangzó reklámok és az égbeszökő eladási árak mellett e termékek tőzsdei ára mára korántsem azt a biztos befektetés képét mutatja, mint ahogy azt sokan még a mai napig is állítják, sőt mára egy olyan mesterségesen túlárazott piac alakult ki, amely egyre bizonytalanabb befektetési lehetőségnek tűnik világszerte. Ezt a gyors felfutást követte az egyéb ritka fémekbe (pl. iridium) történő befektetések kiajánlásának hulláma, amely a kezdeti „nagy üzlet” képet mára igencsak megingatta.

De milyen befektetési formát lehet akkor választani, ha a válságban minden ennyire bizonytalan?

Read More...

Amint azt már korábban bemutattuk, az általunk kidolgozott Mozdulat Sebesség Szabályozás^© (MSS) módszerrel eredményesen javíthatók a szalag mellett dolgozók átlagteljesítményükhöz mért munkahatékonysága. Ugyanakkor az MSS módszer in situ vizsgálata során igyekeztünk számos olyan kérdésre is választ adni, amelyek a lehető legtöbb oldalról világítják meg az eljárással kapcsolatos hipotéziseinket. Így mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalmakban megjelentetett adatok elemzésére is kitértünk a gyakorlati teszteléseket megelőzően, hiszen kísérleti tapasztalatok alapján mi is kerestük a választ arra a kérdésre, hogy képes-e a zenehallgatás növelni a koncentrálóképességet, javítani a személyes eredményességet, növelve ezzel a munkahatékonyságot?

Read More...